Néhány hete egy vasárnap délelőttön az 1-es villamossal utaztam a Lágymányosi hídhoz. Nemsokkal a végeállmoás előtt érzékeltem ahogy az előttem ülő úriember lehajol, és felvesz valamit. Ezután megkocogtatott, hogy figyeljek már. Egy gyűrűt tartott a kezében, éppen most találta. Egyből felmerült a gyanú bennem... az ember nem talál csak úgy egy gyűrűt árcédulával megspékelve. Nézzem meg, 18 karátos arany, 72 ezer forint. Szemügyre vettem a gyűrűt. Alapból túl könnyűnek találtam. Pedig egy hatalmas pecsét gyűrű volt, és legalább 10 grammot kellett volna nyomnia. Mondom neki, hogy ez túl könnyű, nincs benne fémjel, ez nem arany. Mutat nekem egy jelzést: 18 k. De ez nem jelent semmit. Nincs benne hivatalos magyar fémjel, ez így kamu. Ő eladná. Én nem veszem meg, mert nincs benne magyar fémjel, és 100% hogy nem arany. 10 ezerért odaadja. Mondom neki, hogy nem. Aztán elballagtam mellőle. Szinte biztos vagyok benne, hogy valakit sikerült bepaliznia. Az utóbbi hónapokban az ötvösöm is mesélt 1-2 dolgot, hogy milyen átverések vannak az utcán. Az ember jóhiszeműen megvesz egy aranyékszernek tűnő tárgyat, és mikor elviszi egy ékszerészhez, jön a felismerés, hogy csak egy értéktelen réz darabról van szó. Egy ilyen esetben a Bosnyák téren levő piacon az egyik kereskedő bácsi vett egy vastag láncot, kb. 60 ezer forintért. Gyorsan el is vitte az ékszerészemhez, aztán majd szívrohamot kapott amikor megtidta micsoda is valójában...

Tessék óvakodni az ilyen árusoktól, és figyelni a fémjelekre. A legalapvetőbb árulkodó jel, hogy nálunk nem használnak 14k és 18k jelölést finomság megjelölésre. Vagy 585 (14) vagy 595 (18), és a hivatal illetve az ékszerész jele. Tehát összesen 3 jelet kell keresni az ékszerben.